Biztonsági kihívások, stratégiai válaszok


Miközben a 21. század elején Európa államai korábban nem látott biztonságot és stabilitást élveztek, stratégiai környezetünk folyamatosan, dinamikusan – és olykor váratlan irányban, módon változik. Látványosan szemléltették ezt az „arab tavasz” forradalmai Észak-Afrikában, a szíriai majd az orosz-ukrán válság, végül az „Iszlám Állam” felemelkedése a Közel-Keleten, amelyekre Európa államai a NATO és az Európai Unió keretében egyaránt reagálni kénytelenek. A tájékozottság, informáltság a nemzeti és nemzetközi biztonságot érintő kérdések terén a modern közigazgatásban ma olyan követelmény, amelynek nem lehet nem megfelelni. Ennek elősegítése érdekében „Biztonsági kihívások, stratégiai válaszok” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (VTKI) egynapos képzést szervezett a közszférában dolgozók számára 2014. október 1-jén, amely így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őszi közigazgatási képzés-sorozatának első alkalmát képezte.

A több mint 50 államigazgatásban dolgozó közalkalmazott és kormánytisztviselő részvételével lefolytatott képzés napjaink aktuális biztonságpolitikai kérdéseivel kapcsolatban az alapvető összefüggések ismeretét, stratégiai látásmódját és az államigazgatás különböző szintjein és területein is potenciálisan megjelenő biztonsági problémák alapvető ismeretét biztosította a vizsgált problémák esetében. A képzés szakmai programját biztosító Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársainak tapasztalata alapján több tényező is indokolja, hogy miért érdemes a nemzeti és nemzetközi biztonság folyamataival behatóbban foglalkozni a közszférában dogozóknak is. Egyrészt maga a biztonság, mint fogalom az elmúlt két évtizedben jelentősen kibővült: a katonai tényezők korábbi túlsúlyát egyre jobban kiegészítik és visszaszorítják a gazdasági, politikai, társadalmi és környezeti biztonság kérdései – melyeket tisztán kell látnunk és átfogóan, összkormányzati koordinációval kell kezelnünk. A képzés előadásai leképezték ezt a tartalmi kibővülést és számos konkrét esettanulmányon keresztül világítottak rá arra, hogyan találkozik az állam, az államigazgatás a biztonsághoz kapcsolódó problémákkal és hogyan lehet mindegyiket „testre szabott eszközökkel” kezelni. Másrészt azt tapasztalhatjuk, hogy egy-egy biztonsági probléma a média folyamatosan növekvő közvetítő-értelmező szerepe következtében erősen szubjektív megítélés alá esik, és már úgy kerül a társadalomhoz, hogy olykor felnagyítja, máskor elrejti a probléma objektív, reális jelentőségét. Így az egynapos képzés tematikájának kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy erre a problémára a megfelelő módon rámutassunk és lehetővé tegyük, hogy egyes kérdéseket valós súlyuk alapján ismertessünk és értékeljünk. Ezek olyan készségek, amelyeket a mindennapi munka során a közigazgatásban dolgozók is sikerrel alkalmazhatnak.

A képzés programja így Európa belső biztonságának és védelempolitikai folyamatainak vizsgálata mellett tágabb biztonsági környezetünk hatalmi folyamataira és válságaira koncentrált. Csiki Tamás (NK SVKK) előadásában a globális hatalmi egyensúly változását és Európa relatív súlyvesztését értékelte, rámutatva a NATO és az Európai Unió lépéskényszerére ebben a dinamikusan változó biztonsági környezetben. Marsai Viktor (NKE SVKK) Afrika biztonságpolitikai folyamatait, míg Háda Béla (NKE SVKK) Ázsia felemelkedő hatalmainak törekvéseit vizsgálta előadásában; Szenes Zoltán, az NKE Nemzetközi Intézet Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője pedig a NATO szeptember 4-5-i csúcstalálkozójának főbb eredményeit, a NATO-nak az ukrán válságra adott válaszait értékelte. Napjaink két meghatározó konfliktusával, az Iszlám Állam felemelkedésével Nagyné Rózsa Erzsébet (KKI), az ukrán válsággal Kaiser Ferenc (NKE HHK) foglalkozott behatóan.

A képzés – tartalmából adódóan – elsősorban a széles értelemben vett biztonsági szféra – a honvédelem, rendvédelem, nemzetbiztonsági és egyes államigazgatási szervek –, továbbá a közigazgatás valamennyi külkapcsolati tevékenységet végző vagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezete számára ajánlott. Ezen túlmenően a stratégiai szemlélet és gondolkodásmód elsajátításának, illetve egy problémakör elemzési, értékelési képességének lehetőségét biztosítja, amely készségek az államigazgatás és közigazgatás bármely területén hasznosíthatóak.

Végül, de nem utolsó sorban a képzéshez kapcsolódó és a résztvevők rendelkezésére bocsátott tananyagokat kidolgozó gyakorló elemzők tapasztalatai szerint még a külügyi és védelempolitikai pályán dolgozók számára is hasznosak a mindennapi gyakorlati ügyintézésben megjelenő nagymennyiségű információ strukturálására, átfogó folyamatokba rendezésére és értelmezésére kidolgozott előadások és háttéranyagok. Az elemző szemléletű tananyagok segítenek abban, hogy a stratégiai puzzle elemei a helyükre kerüljenek.


A képzés előadásai letölthetőek az alábbi linkeken:


Csiki Tamás: Az európai védelempolitika DNS-e


Háda Béla: Változó hatalmi egyensúly Ázsiában


Kaiser Ferenc: Az ukrán válság


Marsai Viktor: Az európai szomszédságpolitika kihívásai Afrikában


N. Rózsa Erzsébet: Az Iszlám Állam


Szenes Zoltán: A NATO válaszai az ukrán válságra